Agüero a VB-ről, az argentin aranyról

Riporter: Kezdjük is mindjárt egy egyszerű kérdéssel, ki fogja megnyerni a világbajnokságot?

Agüero: Atyaég, micsoda kérdés! A vb kimenetele sohasem biztos, de én nagyon remélem, hogy Argentína fog győzni!

R: De azért elég magabiztosan állíthatjuk, hogy Argentína győzhet, ugye?

A: Még jó hogy! Vagy nem? Te mit gondolsz?

R: Természetesen! De Brazília, Spanyolország, Németország is elég erősek idén…

A: Bizony, ezek is ütős csapatok. De a játékok azért vannak, hogy megnyerjük őket.

R: Nem gondolod, hogy Argentína csoportja túl könnyű?

A: Nem! Dehogyis! Egyáltalán nem olyan könnyű! A világbajnokságon amúgy sincsenek könnyű meccsek!

R: Ha mondjuk, nem lőnél gólt a csoportkörben, mennyire tudnál magabiztosan nekimenni a kieséses szakasznak, ahol már feltétlen gólt kell szerezned?

A: Abszolút, hiszen már előfordult velem ilyen, mint ahogy mindnyájunkkal! Például ott vannak a beijingi olimpiai játékok, ahol benne voltam a kezdő tizenegyben, de egyszer sem lőttem gólt. Ugyanígy nem szereztem pontot a negyeddöntőben sem, az edzőnk mégis hitt bennem, nem cserélt le. Aztán az elődöntőben már kettőt is lőttem, végül a brazilok ellen is! Úgyhogy igen, tökéletesen bízom magamban, mert voltam már ilyen helyzetben. Nyugodtnak kell maradni és hinni abban, hogy jönni fog az a gól! Ugyanígy az ellenkezője is előfordulhat, hogy lövök egy csomó gólt az elődöntőkben, de egyet sem a döntőben. A futball már csak ilyen.

R: Ki tud jobban trükközni a labdával, Messi, Di Maria vagy te?

A: Messi. Te is tudod, hogy Messi a válasz.

R: Egyszer azt mondtad arról álmodsz, hogy olyan legyél, mint Leo Messi. Mit gondolsz, elég közel vagy már ehhez? Szerinted egyszer mi leszünk a világ legnagyobb játékosa?

A: Reméljük. De várj már egy percet…nem álmodozok arról,hogy olyan legyek, mint Messi…hiszen ő akar olyan lenni, mint én!

R: 2005-ben már egyszer szembenéztél Nigériával az Ifjúsági Világkupán. Most újra egy csoportban vagytok….

A: Igen, így van. Tizenegyest ítéltek nekem. Mondom is mindig Messinek, hogy nekem köszönhetően győztünk, hiszen miattam fújtak tizenegyest a csapatnak. Nagyon fiatal voltam, minden olyan új volt még. De játszhattam a döntőben, az ellenfél pedig Nigéria volt.

R: Aztán 2007-ben ismét megnyerted az Ifjúsági tornát.

A: Igen. Amikor az Atlético Madridhoz kerültem még csak 18 voltam. Nem ment túl könnyen a dolog. Egyszer csak kaptam egy telefont Hugo Tocallitól és kapásból rávágtam, hogy „Ok, jövök. De győznünk kell. Mire azt válaszolta: igen, azért is hívtalak téged, mert győznünk kell. „

Sokan mondták, hogy ne menjek, mert az visszalépés lenne számomra, nekem mégis volt egy jó megérzésem a dologgal kapcsolatban. Az a szezon nagyon jól ment Spanyolországban, ez is közrejátszott abban, hogy magabiztosan igazoljak az Atléticohoz.

R: 2007-ben megnyerted az Aranycipőt.

A: És az Aranylabdát is!

R: Szerinted megnyerheted az Aranycipőt az idei világbajnokságon is?

A: Még jó hogy! Azért van, hogy megnyerjük. Akár csak a vb-t, de az nem lesz olyan könnyű!

R: Következő. Mi az első emléked a Világbajnoksággal kapcsolatban?

A: Emlékszem, hogy amikor 1998-ban Argentína kiütötte Angliát a negyeddöntőben, épp az egyik szomszédomnál néztem a meccset. Olyan boldog voltam, hogy az asztalon ugráltam! 2006-ban már azon kezdtem el gondolkozni, hogy milyen jó lenne egyszer ott lenni…

R: Van olyan figura, amit egy másik játékostól láttál és ki akartad próbálni, vagy lemásolni?

A: Nincs. Illetve, de, van néhány trükk és csel, amit ki akartam próbálni, de valahányszor megpróbáltam, mindig elestem. Azóta már nem kísérletezem, inkább játszom a saját játékomat.

R: Ha saját magad ellen kéne játszanod, hogy védekeznél?

A: Ugye nem gondolod, hogy ezt elmondhatjuk. Titokban kell tartani, máskülönben segítenénk az ellenfélnek. Tehát jobb, ha nem árulunk el semmit.