Az eddigi legjobb nyolcaddöntőt Hollandia nyerte

Hollandia – Mexikó nyolcaddöntő.

Kétségtelen, számomra eddig ez volt „A” meccs.
Két remek edző, tökéletesen felkészített csapatai ádáz küzdelembe harcoltak a továbbjutásért.
Mindkét válogatott hasonló játékrendszerben (3 – 5 – 2) kezdte a mérkőzést. Korábbi írásomban már említettem, hogy amikor a csapatok ugyanolyan felállást választanak, akkor abban bíznak, hogy csapatuk erősebb a másiknál. Ez nagy önbizalomra, magabiztosságra vall.
A két felállás közötti különbséget az adta, hogy amíg a dél-amerikaiak egy védekező középpályást szerepeltettek addig narancssárgák kettőt + 1 szervezőt a két ék mögött.

Érdekességek:
Hollandia
A világbajnokság előtt meglehetősen régen játszottak ilyen rendszerben.
Robben csatárjátéka. Célja, hogy a Bayern középpályása a védekezés alól szinte teljesen felmentve, minél frissebb állapotban tudjon rárontani a lassabb Mexikói védő hármasra, mégpedig a Van Persie által nyitott területeken.
Kuyt baloldali „futó” poszton szerepeltetése. A nagy munkabírású játékos be tudja futni az egész baloldalt és befele cselezve sikerrel vállalkozhat lövésekre is.
Sneijder: klasszikus szervezőjátékos, mögötte két védekező biztosítja Őt, előtte két remek csatár mozgatása a feladata.
Csapatjáték elveik: hosszú labdákkal azonnal indítani a támadókat, vagy Sneijder „osztogató játéka folyományaként a szélre juttatott labdák pontos centerezése.
Mexikó
A bravúrkapus Ochoa, a rutinos Márquez, a „nagy tüdejű” Salcido és a két csatár Santos és Perallta „kegyetlen” tengelyt alkot. Szinte lehetetlen helyzetbe kerülni ellenük, támadásban pedig „több lábon” állnak. Egyrészt bátran és hatékonyan lövik át az ellenfél védelmi vonalát, illetve egyéni, kiszámíthatatlan játékuk folyamatos veszélyt jelentenek ellenfelüknek.

A mérkőzés nagy részében (60’) Mexikó uralta a játékot. Okai: Van Persie inaktivitása, Sneijder kiszámíthatósága, de Jong sérülése.
A második félidő ivószünetéig úgy tűnt 1 – 0 marad a mérkőzés, de ekkor Van Gaal mester mindent egy lapra tett fel és becserélte Huntelaart, a támadásokat erősítendő behozott egy újabb támadó játékost így már négy csatárral támadtak. Huntelaar káprázatos helyzetfelismerése után gólpasszt fejelt, majd értékesítette a sorsdöntő tizenegyest. Erre Mexikó nem tudott reagálni. Ráadásul a jobboldalra kihúzódó Robben élete 30 percét produkálva sorra alakított ki lehetőségeket, majd csinált tizenegyest, mellyel Hollandia tovább jutott. Azt, hogy ez a húzás ösztönös volt-e a remek játékostól vagy a szövetségi kapitány irányította oda Őt, innen megállapítani nem lehet, de mindenképp briliáns húzás volt.
Az utolsó ok Hollandia továbbjutására: fizikálisan erősebbek voltak ellenfelüknél.

Úgy gondolom, hogy jót tesz a világbajnokságnak, hogy egy európai csapat jutott tovább, ráadásul végre az egyik korábbi tippem valóra vált.